Értem, hogy a Forma-1 vezetőinek és közvetítőinek is érdeke, hogy exkluzív, közeli felvételek készüljenek a futam minden fontos pillanatáról, de ha már létezik a szuper lassítás technológiája, és ha a stúdióból könnyen vezérelhető robotkamerák segítségével még több apró momentumot is meg lehetne mutatni a boxutca izgalmairól, mint a jelenlegi gyakorlattal, akkor kérdem én: mi a frászt keresnek védőruha nélküli operatőrök a tűz- és robbanásveszélyes helyen, ahol ráadásul a szerelők hibái miatt nem először szabadul el életveszélyesen egy kerék?

Hozzászólok

A buymyplayer.com oldalon a regisztráció után a drukkerek megadhatják, hogy melyik futballistát szeretnék kedvenc csapatukban látni, majd azt is, hogy milyen összeggel támogatnák megszerzését. Ha összejön tízezer darab támogatás egy átigazoláshoz, a cég megkeresi a klubot, hogy teljesítse a szurkolók kérését. Ha az igent mond, beindulhat élesben is az üzlet – ekkor már valós összeggel, nem csak ígérettel kell hozzájárulni. Amennyiben a transzfer mégsem jönne össze, az oldal minden szurkolónak visszafizeti a felajánlott és letétbe helyezett pénzt – írja a SportGéza.

Régóta vártam egy ilyen kezdeményezésre. Négy évvel ezelőtt Lukas Podolski Kölnbe igazolásakor a klub hívei a kedvenc játékosukat ábrázoló kép pixeleienek megvásárlásával anyagi segítséget nyújtottak a csatár visszacsábításához. A német válogatott nem akárhova tért vissza: nevelőegyesületéhez. Pont az ilyen ügyek mellé lehet rövid időn belül sok embert állítani, hiszen ez esetben nem csak egy akkoriban felkapott sztárról volt szó, hanem egy olyan labdarúgóról, akinek sorsa minden lokálpatrióta szívügye.

A buymyplayer oldalán egyelőre csak a legnépszerűbb bajnokságokban lehet beleszólni a transzferekbe, de később alacsonyabb osztályok és más sportágak is lehetőséget kaphatnak. Ha pedig ez megtörténik, a szolgáltatást szerintem ki lehetne egészíteni komoly célok szponzorálási lehetőségével. Például egy sportesemény megrendezése, vagy éppen egy közröhej tárgyát képező ügy kapcsán, amelyen kínjukban csak poénkodnak a helyiek, a bemutatott oldal segítségével és társadalmi összefogással viszont megoldható lenne.

Hozzászólok

Elkészült a Reuters Intézet szokásos kutatása, amely idén is hasznos információkkal szolgál a hírfogyasztás trendjeiről. A Digital News Riport 2013 pontos látleletet ad a média legfontosabb változásairól, az okostelefon és a táblagép hódítása pedig kiemelt szerepet kap benne. A számítógép vezető szerepe egyelőre megkérdőjelezhetetlen a hírek online elérésében, de a mobil eszközök látványos fejlődést produkáltak ezen a téren.

 

A kilenc országban (Brazília, Spanyolország, Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Dánia, Olaszország, Egyesült Királyság) megkérdezettek harmada olvas/néz/hallgat híreket legalább két digitális eszközön. A spanyolok 35, az amerikaiak 28 és a németek 22 százaléka használ főként okostelefont az online hírek fogyasztására. A tabletes számok valamivel alacsonyabbak, de fontos trend, hogy a táblagépes hírfogyasztás tíz hónap alatt duplájára nőtt a legtöbb vizsgált országban – írja a HVG.

A kutatásból kiderül: az online sporthírek a megkérdezettek 30 százalékát érdekeli, akiknek harmada több platformon fogyasztja a tartalmakat. Ennek fényében talán a legjobbkor lépett a Nemzeti Sport, amelynek digitális kiadása hétfőtől már okostelefonon és táblagépen is olvasható. Már csak a Nemzeti Sport Online mobil alkalmazásán kellene csiszolni, amelyre a friss hírek olykor fél órás késéssel érkeznek, és a telefont is lassítja.

A már minden eszközön elérhető digitális verzió természetesen pénzbe kerül, ami még mindig sok érdeklődőt elriaszt, de a fizetési hajlandóság idén elmozdult a holtpontról: az utóbbi egy évben Franciaországban és az USA-ban már a fogyasztók több mint 10 százaléka fizetett a tartalmakért. A kutatás alapján a bevételek miatt is fontos a mobil eszközökön megjelenni, hiszen használóik nagyobb arányban utalnak pénzt a hírekért, mint a számítógépen olvasók.

Korábban egy másik kutatás kapcsán kiemeltem, hogy a sportmédia szempontjából kulcsfontosságú célcsoport, a fiatal férfi médiafogyasztók szokásai alapján az online tartalmak jövője a televíziózáshoz mérhető, amit a Reuters Intézet minden eddiginél látványosabb ábrával erősített meg.

Korunk szerintem legfontosabb médiatrendje, a vizualitás egyre fontosabbá válása is kirajzolódik az egyik táblázaton. A cikkek után a képek, a grafikák és a videók érdeklik leginkább a hírfogyasztókat.

 

Hozzászólok

Lehet vitatni, hogy a vízilabda mennyire érdekes sport, de ha ideális körülmények között játsszák, akkor minden vitán felül egy esztétikai élmény. Süt a nap, kék a víz, a nézők fürdőruhában szurkolhatnak, strandolva a lelátón – ez a legfontosabb. Igazából ez egy szezonális sportág, amit plusz-mínusz egy hónappal számolva három hónapon át lenne érdemes előtérbe helyezni. Ez alapvető kérdés: nyáron kellene vízilabdázni. Mellékesen jegyzem meg, hogy ebben az időszakban az összes sportcsatorna csak vakarózik, mert nem tud mit közvetíteni. Minden egyes nap lehetne közvetíteni vízilabdát!

Faragó Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó

A világ egykori legjobb játékosa logikusan érvel, és hazánk legsikeresebb csapatsportágának jövője érdekében most próbálok én is így tenni. Az idézett interjúban Faragó Tamás a vízilabda forradalmasításának lehetőségeit vizsgálja, na és persze annak akadályait. Sajnos utóbbiból van bőven, de – tűnjön ez akármennyire naiv kijelentésnek – egyik sem megoldhatatlan. Csak a sportágat féltők és a sportágat irányítók legfontosabb motivációit kell egybegyúrni.

A vízilabda szerelmesei szeretnének olyan kultúrát teremteni a sportág körül, ami vonzó az emberek számára, hogy a világ egyik legjobb bajnokságának átlagnézőszáma ne alulról súrolja a magyar női kosárlabdázásét, amely színvonalát tekintve köszönőviszonyban sincs olimpiai bajnokaink és légiósaink produkciójával. Ha nyáron rendeznék az OB I-et, jöhetnének a strandoló szurkolók, akikért a többi népszerű bajnokság szünete miatt nem kellene nehéz médiacsatákat vívni. A körítés vonzerejét pedig talán nem is kell ecsetelni, ha a pólósok körül zsongó gyönyörű fürdőruhás nők, a sportélmény, és a hideg sör mindent űberelő triójára gondolunk. Erre alapoz, a pénteken induló strandvízilabda-bajnokság is.

A hazai és nemzetközi szövetségek döntnökeit nyilván a bevétel érdekli, amit a televíziós közvetítésekből befolyó jogdíjakkal lehet leginkább növelni. Az eddig leírtak alapján azt hiszem egyértelmű, hogy a nyári vízilabda-bajnokság a tévénézők számát is növelné. Csakhogy itt jön az a pont, ami az interjúból a legproblémásabbnak tűnik: a hazai és nemzetközi vezetők maradisága. Ha ők nem változtatnak, akkor a médiának kell lépnie! Ahogy Faragó Tamás is említette, a sportmédia dolgát is megkönnyítené az uborkaszezon felrázása. Kollégáim kezében óriási lobbierő lakozik, ha pedig élnek vele, a bajnokságot a nyári rendezés irányába terelhetik, ami a vízilabda fényes jövője felé a lehető legnagyobb lépés lenne.

Egy Facebook oldallal szeretnék ehhez hozzájárulni, hátha valami jó sül ki belőle. Lájkold, ha egyetértesz a leírtakkal! 

Hozzászólok

Az Ünnepi Könyvhét kapcsán jutott eszembe, hogy hét éve, egyetemi tanulmányaim kezdetén sorra felkerestem a legnagyobb könyvesboltokat, de egy olyan művet sem találtam, amely részletesen és érthetően, praktikus ismeretekkel adná kezembe az újságírás alapjait. Egészen a diploma megszerzéséig kellett várnom Tóth Szabolcs Töhötöm Első leütés című munkájára, ami minden elvárásomnak megfelelt.

Azt hittem, hogy ennél nem is lehet jobb könyvet írni a témában, de januárban a Komlósi Oktatási Stúdió diákjaként a félévi vizsga miatt kezembe kellett vennem Harle Tamás tavaly megjelent, tíz évig készült könyvét, amellyel körülbelül ugyanennyi időt spórolhatunk meg, annyi tapasztalat és tanulság van benne. Nálam most már Az újságírás mestersége és művészete című alkotás a favorit. A két említett könyv közül azért is kerül ki győztesként, mert kevésbé száraz, sokkal jobban illusztrált, és segítségével egy első cikke előtt álló gyakornok számára is könnyebben átláthatóak a műfajok sajátosságai. Plusz minden oldalról lerí, hogy a szerző imád tanítani, és volt szerencsém tapasztalni, hogy mindezt nem csak a sorok között, de a teremben is stílusosan teszi.

A sportújságírás is helyet kap a könyvben, az alapvető szakmai fogásokat a legnevesebb magyar kollégák egészítik ki témaspecifikus információkkal és tanácsokkal. A körkérdésekre válaszolók között ott van például Murányi András, a Nemzeti Sport főszerkesztő-helyettese, akinek a szerző mellett a legtöbbet köszönhetek a Komlósi Oktatási Stúdió tanárai közül. Műhelyeik révén hét év újságírás után végre egy napilap szerkesztőségében sem jövök zavarba, ha klaviatúrát kell ragadnom.

Köszönöm!

Hozzászólok
Top